Október 23-i hosszú hétvégére egy trieszti túrát terveztünk. Az időjárás (sok várható eső a környéken) miatt a tervezett létszámunk kicsit megcsappant az indulás napjára. Végül kilencen ültünk be Bandi kisbuszába péntek hajnalban (A söfőr mellett Ambrus, Lőrinc, Sala, Zsuszi, Emma, Adél, K. Eszter, J. Anna) . Ebből nyolcan készültünk a föld alá, míg Anna egyszemélyes felszíni felfedezőtúrára készült a városba és a Skocjan barlangba. Csütörtök este Sz.Gergőnél gyülekeztünk, be is begeltünk az első barlangokra. Innen indultunk hajnali hatkor.

Az úton kétszer álltunk meg egy rövid lábnyújtóztatásra. Kisebb dugók voltak Szlovéniában az autópálya felújítások miatt, de ezen kívül eseménytelenül telt az út.

Péntek

Gyors bevásárlást zavartunk le az Eurospinben. Itt volt egy kis mókás esemény: Emma vett egy (Roger márkájú, 50 Ft-os felségjelzésű) dobozos citromos sört, 0.0% alkoholtartalommal. A pénztáros viszont igazolványt kért tőle, ami persze a kocsiban pihent a csomagkupacok legalján. Így a bolt egy nyitott kasszájánál várakozókat feltartottuk, míg jogosan megvásárolhattuk ezt a felnőttek számára szánt kemény italt.

A kempingben hamar elfoglaltuk a szállást, majd 14:00-ra slószban, overálban elindultunk a két kiszemelt barlang felé: a kb 600m-re levő Debeljak első fele Bandi vezetésével, illetve a kb 1300m-re levő Elmo barlang Ambrus vezetésével volt aznap délutánra a cél. Két négyfős csoportra oszlottunk.

Elmo

Az Elmo barlang jó kis bemelegítés volt a 80m-es aknájával. A barlang végig (dupla) ragasztott nittel van kirakva, két pálya is berakható párhuzamosan. Az akna közepén teljesen indokolatlanul két megosztást (2 x 2) is kihagytak a felújítás során, ezekbe 1-1 EN-et kell vinni.

Lent jó kényelmesen körbesétáltunk, megnéztünk minden cseppkövet, likat, majd elindultunk kifelé. Sala vállalta, hogy kiszerel. Volt nála egy könyv, melyet a nittben várakozások közben olykor előkapott, és olvasott néhány bekezdést.

Debeljak

A Debeljak csapat több beget kapott. Az eredeti cél az első nagy akna bejárása volt, de opcionálisan, ha a kapacitás kiadja, az alsó harmadot is beszerelhették. Ez így is történt.

Zsuzsi kiszerelte az alsó részt, majd azzal a beggel ki is ment a felszínre. Bandi szedte ki a többi kötelet.

Szombat

A terv az Impossibile autópálya felé vezető szakaszának bejárása volt. A tervünk szerint két pályát raktunk volna be a nagy ereszkedéshez, ezért egy extra kötelet vittünk még magunkkal. Ám a bejáratnál összefutottunk a Boegan csapat ötfős kutatócsoportjával, akik számítottak ránk aznap. Az ő kötelük már bent is volt, kedvesen felajánlották, hogy használjuk, így eleve dupla pálya áll majd a rendelkezésünkre. Egyeztettünk a terveinkről, majd elindultunk utánuk a barlangba.

A dupla pálya valóban meggyorsította a le-és felmászásokat. Miután leértünk a nagy csarnokba, az autópálya irányába indultunk. Otthagytuk a domb aljában a magunkkal hozott ebédhez valókat (víz, smack levesek, gázfőzők), majd komótosan indultunk tovább.

Az autópálya alagútnál nagy csönd várt minket (az alagút ezen fele le volt zárva a hétvégén), illetve 16°C fokot mértünk a környéken, míg a barlang többi része következetesen 11°C fokos.

Az alagút tetejére felmászva Lőrinc egy kisebb lukat vett észre a magasban. Felmászott, többen követtük, és pár emelet magasságig fel tudtunk mászni kisebb szűkületekben.

Visszafelé kitérőt tettünk, egy magasabb oldal járaton másztunk fel egy ideig.

A nagy teremben elfogyasztottuk a meleg ebédünket délután 3 óra után valamivel, majd egy kicsit még bóklásztunk a csarnokban. Kifelé ismét előnyét élveztük a dupla kötélpályának, este hat előtt értünk a felszínre. Kint nagy szél és hideg fogadott minket.

Hazafelé az Opicina melletti Obelisco kilátóból ránéztünk a városra, majd hazafelé vettük az irányt.

Vacsorakészítéssel telt az este, majd étkezés után hamar aludni mentünk.

Vasárnap

9:00-kor indultunk el a kempingből összepakolva. Előtte Bandi elvitte Annát a Skocjan barlanghoz, míg mi a Noé barlanghoz készültünk.

10:00-re értünk a Noéhoz, ahol összefutottunk 3 helyi sráccal. Megegyeztünk, ki melyik pályát szereli be. Megtudtuk, miért van három vagy négy kantárjuk is. Az egyik kiskantárt lefele mászáshoz, a másik kiskantárat felfele mászáshoz használják. A harmadikon van a Poa, illetve van egy nagyon rövid, mentéshez használatos kantárjuk is. A kötözött kantár központi csomója megcsúszásra van tervezve, zökkenés esetén további energia elnyelésre alkalmas.

Bandi és Ambrus rakták be a pályát (félbehajtott 60m-essel a fától a para-nittig, majd félbehajtott 114-essel onnana fenékig). Míg legutóbb a félbehajtott kötél két végével indult a pálya, és a hasa lógott le, addig most fordítva dolgoztunk: a kötél közepénél kezdtük a pályát, és a két szabad vége lógott le.

A Noéban lent az akna alján kb 7°C-ot, beljebb kb 6°C-ot mértünk. Kellemetlenül hideg volt

13:00-ra értünk ki, Sala ismét vállalt egy kiszerelést.

Felszedtük Annát a Skocjan barlangnál, majd a szokásos kötélmosó helyünkre most hátulról, a folyó túloldaláról érkeztünk. Kicsit szűk földút, de járható.

Kötélmosás után 16:00 körül indultunk Divačába tankolni, majd onnan nagy tempóban siettünk haza. Dugó alig volt. Egy rövid megállással fél tíz előtt értünk Budakeszire.