Vasárnap a Gekkó őrssel alászálltunk a Mátyás-hegyi-barlang sötétjébe. Mindannyian kellő alázattal fordultunk a Barlang felé, habár tudtuk, hogy Gergő ismeri minden zugát – eltévedni nem fogunk.
Minden alkalommal, amikor egy nagyobb “teremhez” értünk Gergő konkrétan a legváratlanabb irányban valami szűk rókalyuk méretű járatba vágta be magát, mi meg jobb híján siettünk utána. Így hatoltunk libasorban egyre mélyebbre és mélyebbre.
A legemlékezetesebb pillanat lent a tónál tartott csend volt. Hátborzongató ereje van annak, amikor a sötétben sok-sok méterrel a föld alatt a néma csendet hallgatjuk.
Ezúton is köszönjük a meghatározó élményt, jó esély van rá, hogy még visszatérünk!”