Na kérem szépen ez egy rendkívüli beszámoló, egy rendkívüli barlangjárásól, rendkívüli emberekkel és rendetlen bloggerrel, aki az esemény után (2013 július 20.) majd 3 hónappal írja meg a történteket.
Történt, hogy a nejem a fejébe vette, hogy régi VK kiképző arcokat és porontyaikat összerántja és elmennek együtt nyaralni egy hétre. Keszthely the best hely lett az a város, ahol végül kikötöttünk.
A bandában, nem kevés arc nyugger Baritos, így adta magát, hogy kéne valami sötét, szűk helyre menni, csak úgy poénból. NG-t felhívtam és kértem tőle javaslatot és segítséget, hogy hová mehetnénk el. Ő kapásból rávágta, hogy a Cserszegtomaji kútbarlang egy ideális célpont lehetne, csak sajna picit macerás lemenni bele, ez a nevéből is már mutatkozik. Tapasztalt lyukspecialistáknak nem para az 50 méteres mélység, de csapatunkban voltak slósszal még csak szóbeszéd formájában se találkozó túrázók.
Apropó résztvevők: NG, Duka, Lőrinc (Duka fia 5 éves), Réka (Mini neje), Ákos (Mini nejének az öccse, tudod még követni?), Hangya (Bogár férje), és én.
Az 50 méteres ereszkedéssel mindenki megbirkózott, még Lőrinc is, bár az elején a maga módján szentségelt, de Duka megküzdött a feladattal és és egykori László királyi erélyességgel és meggyőzéssel Lőrinccel lejutottak a labirintusba. Mert bizony labirintus volt a javából ez a barlang, apró termekkel.
Gergő nem volt éppen a legvirgoncabb, fájlalta a hátát, derekát így kezünkbe nyomott egy térképet, hogy menjünk előre ő zárja a sort. Lőrinc és Duka nagy lelkesedéssel mentek előre, mi követtük őket.
A barlang érdekessége, hogy az elején pár terem ki volt világítva, emiatt nagyon jó látszódott a színvilága, ami a vörös a fekete és barna triumvirátus kombinációit, keverékeit hozta össze.
Az 5 éves túravezetőnkhöz, igazítottuk magunkat, kb 2,5 órányi kavarás után indultunk el kifele.
Kifele is mindenki megküzdött a rohadt hideg és nyirkos vaslétrával és a slosz kezelésével, a felszínen megkaptuk a jól megérdemelt 35 fokos levegőnket.
Köszi Gergő!
by Mini