Február 10-én délelőtt Gergely Péterrel, Szabó Gergővel és Kanczler Annával a Harcsaszájú-barlang denevérállományának felmérésére indultunk.

A számlálás miatt kényelmes tempóban haladtunk, vigyázva, hogy a járatok mennyezetéről ne sodorjuk le az alvó példányokat, vagy ne időzzünk a közelükben, nehogy megzavarjuk őket. Közönséges, patkós és kispatkós orrú denevéreket különböztettünk meg, melyek a méretkülönbségek mellett a függeszkedés módjában is különböztek, némelyek egyesével, párosával vagy nagyobb csoportokban találtak helyet maguknak a huzattól védett repedésekben. A Közönséges denevért barna bunda borítja, a kispatkós pedig sötét bőrhátya-szárnyaiba csomagolva magát kapaszkodik a sziklába.

A lejárattól nem messze, rögtön két alvó példányt figyeltünk meg, kispatkós fajtát. A Pannónia-folyosón 25 kispatkós, három nagy patkósorrú és 21 nagy közönséges denevért találtunk, a Cseppkő-kürtőben hét kispatkós aludt. A Guillotine-teremben négy közönséges, két nagypatkós és 38 kispatkós orrú denevér, a Malacfürdőben 9 kispatkós leledzett, a Rókavár 13 kispatkóst, az Uffizi képtár hét kispatkós és egy nagypatkós példányt rejtett.

A Pöttyös Klubban töltött rövid pihenő során csokiztunk, ahol külön élmény volt hogy Szabó Gergő a kezemből próbált enni. Társaim a denevérszámolás közben számos mellékjáratba és terembe is bemásztak, további példányok után kutatva. Utunk végpontja a Tejhasadék volt, egy kispatkóssal. A délelőtt során a barlang járatainak nagyjából egynegyedét jártuk be, összesen 133 példányt számolva össze. Sok kihagyás után, a lassú előrehaladás mellett újra felfedezhettem a mozgást a sziklák nyújtotta támaszokból és lépésekből álló terepen. Remélem lesz még hasonló alkalom!

Bürger Vera