Hátfájásom miatt ki kellett hagynom három hetet, de azóta sokat javult a helyzetem. Tóth Miki ösztökélésére szerveztem az alkalmat, de sajnos ő megbetegedett, így ismét Emőkével maradtunk csak ketten. 🙂

Kicsit lassan indult az este, a tervezettnél két órával később tudtunk csak lemenni. Nagy a hó a kőfejtőben, mi meg ennek ellenére nagy rutinosan nekivágtunk, hogy a „Lépcsőházon” megyünk föl a sziklafalon a sok cuccal. Nem volt jó ötlet, Emőke megcsúszott, és leesett, zuhant vagy 3 métert háttal a sziklák közé. Még jó, hogy a táskája felfogott sokat az esésből. A fejét is beütötte. De, mint tudjuk, Emőke szerint „puha a kő”… Nem nézett ki jól az eset.

Aztán csak lejutottunk a barlangba is. Csak- Losiékhoz hasonlóan – mi sem vittünk órát magunkkal. Így aztán kicsit elszámoltuk magunkat, és fél 4-re értünk csak ki. 8 órás bontás lett belőle…

Nagyon jól haladtunk. Egész bizakodó lettem. Meg éhes is.

Ja, a hely csak a szokásos… 🙂

Gergő