Pár szó a tegnapi, maratoni, 11 órás túráról. Fotóztunk szinkronvakuval több helyen (Gádoros, Gerinc, Koponya, Felbújóterem, Lottó ötös), majd folytattuk a pattintást. A két akksival mintegy 30-at lőttünk, valmint a hasadék agyagos kitöltést távolítottuk el. A huzat most is „súgott”. Amikor elfogytak az akksik, akkor a légrés fölötti, mostmár hozzáférhetővé vált agyagdugót bontottuk át, és így jutottunk be.  Összesen 4 bontás volt itt tavaly október óta, kalapálás és kb. 50 pattintás. Az új részben is fotóztunk párat, majd elkérem Kutyától a képeket.

Az új rész egy átlag 1m szélességű, átlag 3-5m magas hasadék. Tetejében igen markáns kovatelér, az alján ferdén elhelyezkedő száraz (!) agyag.  Az agyag szerintem bemosódott, nem helyeben képződött. A hasadék lefelé tágul, akár 3-4m szélességre, és helyenként, ahol nem tölti ki teljesen az agyag le lehet menni ilyen kizáródásokba. Talán az egyik ilyenből a nagyméretű hasadék egy alsóbb, agyaggal nem kitöltött szintjére lehetne jutni. A huzat nem egyértelmű merre megy el. 1-2 kicsöpögés, és pár cseppkő található benne (van egy 10 centis). A hasadék legvégén a kovás főtében vagy egy szenzációs „képződmény”, valamilyen anyag erezetszerűen átfestette a kovát. Vége egy kovával teljesen kitöltött zóna, és egy vető/kereszthasadék. Légrés nincs. A hasadék kb. 50m hosszú, és tartja a bontás előtt elhelyezkedő hasadék irányát. Egy helyen föl lehet mászni egy magasabb szinte, ami kb. 20m hosszú cseppköves járat, a falból tenyérnyi osztrigák (?) állnak ki.

Dátum: 2009. jan. 17.
Csapat: Ilona,Kutya,Marci,Losi

Más: Sásdi írta a Franciabánya – Pálkőfejtő barlangjai közti esetleges kapcsolatról:

„A Francia-bányánál valamivel kedvezőbb a helyzet, az egykori Rémó-barlangban. A többi kizárható. Ez is magasabban van a kedvező 210 m-es szintnél, azonban a barlangban jó nagy huzatot tapasztaltak az egykori kutatók. Én is éreztem az egykori (1987) központi tábori kutatáskor, de az akkori járatvégponton már visszajövő huzat volt. Ki kellene most a hidegben mérni, hogy merre van légáramlás, honnan-hova megy. Valószínűnek tartom, hogy ott teljes szelvényben kellene a bejárat alatt termelni az anyagot az oldottnak tűnő falak mentén, akkor lehetne esetleg lejjebb nagyobb járatba jutni.  A geológia érdekes erre. A Pál-kőfejtő nagy részén DDNy-i a dőlés, de a fejtő Francia-bánya felőli részén már ellentétes, tehát itt egy antiklinális tengely van. Ugyanakkor a Fr.bányánál nem márga van, hanem a mészkő a magasabb helyzet ellenére, ami a rétegek újabb DDNy-i dőlésére utal. Hogy ez utóbbi gyűrődésnek, vagy törésnek tudható be, az nem deríthető ki a feltáratlanság miatt. Ha törés, akkor kevéssé valószínű összköttetés a Pálbánya ÉK-i barlangjaival, és gyűrődés esetén is inkább csak velük.”

Minden jót, üdv: Losi