2014.03.06. Sisma-foszil

Szinte az egyik első igazi tavaszi napon, amikor még a „Rajtammaradt télikabát” melegített feleslegesen, azon kaptam magam, hogy amint lement a nap, ismét felfele gyalogoltam a Harcsa szája felé. Menet közben elrobogott mellettem Boti a bringájával, majd hamarosan egy másik, bag-el felszerelkezett biciklis követte. Ő nem hozzánk tartozott, sok más barlangkutató egyesületből is voltak emberek a találkozóhelyen. Miután felhúztuk az „Ócska cipő”-t, öten indultunk le az „Illegalitásba”: Boti, Putyi, Bandi, Vili és jómagam, annak reményében, hogy később csatlakozik hozzánk Szabó Gergő is, ám ez elmaradt.
Hamar leértünk a kívánt (kivájt) helyre, ahol azonnal elkezdtük a munkát. Olyan gyorsan bontott Putyi, hogy majdnem eltorlaszolódott a kifelé vezető járat, azonban végül sikerült kiásni magunkat. Ásás közben arra gondoltam, hogy vajon mennyire lennének meglepődve az emberek, akik a felszínen vannak, ha tudnák, hogy alattuk mi folyik. Miközben ezen gondolkodtam, sikerült a szememre húzni az egyik Bobby-t, így sürgősen ki kellett találnom egy mesét arra az esetre, ha belilulna az ütés helye. Ugyanis valószínűleg azt nem sokan hitték volna el, ha azt mondom, hogy „csütörtök este a hegy gyomrában egy agyaggal telt, félbevágott marmonkanna fejentalált”. Végül szerencsére nem lilult be a szemem, így hazudoznom sem kellett semmit! Az átlyukadást elnapoltuk 2 héttel, hogy az alapemberek mind ott legyenek! Ezúttal is csak fiúk voltunk lent bontani, mindannyiunk örült volna, ha ez nem így alakul, és velünk tart például „Judit, esetleg Edit”!

Boldi