A Bagyura-barlang kutatásába 2011 decemberében kapcsolódtunk be, mint 433-as különítmény. Ekkor a járat kb 10 méter hosszú volt, az egész kiásva olyan méretre, amiben kényelmesen  végig lehetett kúszni. Az előttünk lévő  bontások  a főtét követték, amely nagyon szép oldott formákból áll. A járat vége egy sziklafalba ütközött. Az első bontásunknál tovább ástunk követve-megkerülve a sziklafalat, keresve a főtét, s még aznap meg is találtuk azt. A következő alkalom során újra sziklafalba ütköztünk. Szerencsére találtunk szalma cseppköveket (lásd a képet alább), amik tartották bennünk a lelket, mert a továbbhaladás iránya nem volt túl egyértelmű. Ástunk jobbra, néztünk balra, végül azon a helyen, ahol az agyag plafonig ért, kezdtünk felfelé haladni.  Kiástunk egy kb 5 méter magas kürtőt, majd a kürtő tetejéről a főhasadék irányában haladva kb 3 méter járatot. December közepe óta 6 alkalommal voltunk,12 ember dolgozott s ásott kb 10 méter járatot  több mint 180 munkaóra alatt. A bontások mindig jó hangulatban teltek, mindenki megtalálta a neki tetsző helyet. A kannákból vágott bobbyk jól szolgálnak. Szerencsére könnyű az agyagot bontani, azzal van a legtöbb baj, hogy nem tudjuk olyan gyorsan kihúzni a járatból a teli bobbyt, mint ahogy gyűlik az agyag. A kürtő alján viszont lassan elkészül a klubterem, ahol 4-5 ember is kényelmesen(?) elfér/befér melegedni.
Óda a Bagyurához

Bárcsak mindig veled lennék,
Arany szívem, Bagyura,
Gyakrabban bár láthatnálak,
Uralkodók barlangja.
Rajongok én Teérted,
Adj egy termet-érted?

Zsuzsi, Boti