A Pál-völgyi-kőfejtő felső bányateraszának cönológiai képe

Bevezetés

A Pál-völgyi kőfejtő Budán, a Cseppkő utca, a Pálvölgyi és a Szépvölgyi út határolta területen található. A kőfejtő teljes területe körülbelül 200-szor 100 méter.

a Pál-völgyi kőfejtő (tőle jobbra a Mátyás-kőfejtő)

Az XIX. században több helyen mészkőbányászat folyt a környéken, nem csak itt: ilyen a Mátyáshegyi-kőfejtő, a Keletei-kőfejtő, Kecskehegyi-kőfejtő, valamint Franciabánya. E területeken bányászati tevékenységgel az 1910-es évek során hagytak fel (Kiss Attila, a DINP barlangüzem-vezetőjének közlése alapján).

A Pál-völgyi kőfejtő a XX. század elején (Takácsné Bolner Katalin: A Pál-völgyi barlang c. könyvéből)

Ma főként turisztikai jelentőségű helyekké váltak, különösen a Pál-völgyi. Az innen nyíló Pál-völgyi barlang, jelenleg országunk második leghosszabb barlangrendszere évről évre nagyszámú látogatót vonz. Ám nem csak a barlang, hanem maga a kőfejtő is számtalan lehetőséget nyújt a pihenni vágyóknak, akár kutyasétáltatásról, piknikezésről, vagy esküvőknek, céges rendezvényekről legyen szó.

A kőfejtő ma. A kép középtáján látható sziklafal teteje a felső bányaterasz, melyen a felmérés készült.

A felső bányaterasz azonban nehezen megközelíthető, egy rövid kuloáron kell feltraverzálni, vagy egy eldugott, sűrű bozóttal benőtt ösvényen át, így viszonylag háborítatlan maradhatott. Nem jár arra más, csak néhány kóbor állat, és az itt nyíló Harcsaszájú barlang kutatói. Ezen a két függőleges sziklafal közé zárt területen lehetőségünk nyílik a száz év alatt fejlődő növénytársulás tanulmányozására.

E felmérést reményeim szerint a jövőben továbbiak fognak követni, mely során a Budai-hegység több ehhez hasonló területén, és ezek mellett bányászaton kívül esett zöldterületeket vizsgálunk meg. Célom, hogy ezek összehasonlítása által megismerjük a hegység felhagyott kőbányáinak növénytársulásait és változatosságát.

A felmérés menete

A területen 11 darab, 2×2 méteres kvadrátot jelöltem ki random módon, melyeket térképen megjelöltem.

A vizsgálati terület a kijelölt kvadrátokkal

A távolságokat és a famagasságokat mérőszalaggal, illetve barlangtérképezéshez használatos Leica Disto-X távolság-, irány-, és lejtőszög mérő műszerrel mértük ki. (A műszer egy Disto A3 távolságmérő, melybe külön erre a célra készített panel van beépítve.)  A kijelölt kvadrátokon belül minden egyes növényt jegyzőkönyvbe vettünk.

Egy kvadrát fölvétele
A felmérés eszközei

Négy szinten végeztük a vizsgálatot: lombkorona-, cserje-, gyep- valamint talajszinten.

A diverzitás értékét diversity.xla Excel bővítmény segítségével számoltam ki. (A bővítmény a http://web.science.uu.nl/Amazon/ATDN/pagina5.html oldalról tölthető le.)

A terepi felmérés Nagy Balázs segítségével készült.

A terület jellemzői

A bánya 205 méter tengerszint feletti magasságon található. Jellemző kőzete felső eocén kori képződött Szépvölgyi mészkő, (Gyarmati, 2002.) melyet vékony rendzina talaj borít (Tolner, 2005).

A vizsgált bányaterasz hosszúsága 130 méter, legnagyobb szélessége 11 méter. A volt bánya északnyugati részén található. Délkeletről egy 20-30 méter magas, északnyugatról 10-20 méter magas függőleges sziklafal határolja (6-7. fénykép).

Eredmények

Értékelés

A diverzitás egy élőhely faji sokféleségét jelenti. Ebben a vizsgálatban a Shannon-diverzitás értékét adom meg. A diverzitásérték akkor 0, ha a vizsgált terület fajösszetétele teljesen homogén (egy fajta élőlényt tartalmaz). Minél több fajt találhatunk az élőhelyen (minél divezrebb), annál magasabb a szám. A természetes élőhelyek értéke ritkán megy 4 fölé.

A területen, adottságainak megfelelően, cserszömörcés, molyhos-tölgyes karsztbokorerdő található.

Lombkorona szinten feketefenyőket (átlagmagasságuk 17,5 m), valamint virágos kőriseket (10,5 m) találtunk. A teljes borítás 22 %. Diverzitásértéke 0,3.

A cserjeszinten 24 féle növényt jegyeztünk föl. Ebből az előbb említett kettő, továbbá a tölgyek (kocsánytalan, molyhos, cser), ezüsthárs, és juharok (korai, mezei, hegyi) őshonos fák, található 14 féle cserje, és az invazív a bálványfa, mely 1 %-át foglalja el a vizsgált területnek, továbbá a nem tájba illő fekete fenyő.  Itt említést érdemel, hogy a kvadrátokon kívül esett, így nem került a jegyzőkönyvbe egy nyír, valamint egy akácfa. Az összborítás 50 %. Diverzitásértéke 2.

A gyepszint 27 fájta növényt rejt, mely közül 7 fa, 12 cserje és8 lágyszárú. E szint teljes borítottsága 43 %-os. Diverzitásértéke: 2, 36.

A talajszint fajait nem különítettük el. A talaj 9 %-át borítja növényzet, mely zömében moha, kis részben (0,5%) zuzmó fajokból áll.

E viszonylag fiatal – 100 éves – teljes növénytársulás diverzitása 1,6 (a talajszint növényei, és a növényeken kívüli élőlények nélkül). Feltehetőleg az elkövetkező néhány 100 évben a természetes és mesterséges folyamatok hatására csökkenni fog.

Táblázatok

A felmérést végezte: Nagy Balázs, Szabó Emőke

Helye: Budapest, Pál-völgyi kőfejtő, fölső bányaterasz

Időpontja: 2010. szeptember 19-20.

Lombkoronaszint


Cserjeszint


Gyepszint


Talajszint


Hivatkozások

Gyarmati P. (2002): Magyarország földtana. Kossuth Egyetemi Kiadója, Debrecen.

Takácsné Bolner K. (2004): Pál- völgyi-barlang. Print 2000 Nyomda, Kecskemét.

Tolner L. (2005): Talajtan és agrokémia alapjai. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi kar, Vadvilág Megőrzési Intézet, Gödöllő.

http://web.science.uu.nl/Amazon/ATDN/pagina5.html

.

Szabó Emőke

Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi kar, Természetvédelmi mérnöki szak

Budapest, 2010.

Vélemény, hozzászólás?