december 28. hétfő – bontás

Ügyködöm a repedésben

Nagyobb megmozdulást terveztem, de megint csak ketten maradtunk Emőkével. Így is sokat haladtunk, 10 órát voltunk lent. Kitágítottuk a járatot az eddig látható legszűkebb pontig – természetesen az átjutás reményében – de szomorúan kellett tapasztalnunk, hogy a járat kb. ugyanolyan szűk keresztmetszetben folytatódik még két métert. Szinte lehetetlenség volna feljönni rajta, ha egyszer átpréselnénk magunkat. Pláne kötéllel. Szóval a munka folytatódik 🙁

Nagyon elfáradtunk a végére. A beg közel 20 kilós, na meg az agyag… Másnap Egri Laca mondása jutott az eszembe: “úgy érzem magamat, mint akit elvertek vasbottal kétszer…”

G